A Cordyline nemzetség története szorosan összefonódik a Csendes-óceán szigetvilágának kultúráival. A név a görög kordyle (bunkósbot) szóból ered, ami a növény vastag gyökereire utal. A legismertebb faj, a Cordyline fruticosa (korábbi nevén Terminalis) Délkelet-Ázsiában, Melanéziában és Polinéziában őshonos.
Kulturális jelentőség: A maori kultúrában a Cordyline australis-t Tī kōuka-nak hívják, és számos hagyományos felhasználása volt: rostjaiból ruhákat és kosarakat fontak, gyümölcsét és gyökerét élelmiszerként hasznosították, az édes nedűből pedig italt készítettek. Hawaiin a Cordyline fruticosa (kī) szent növénynek számított, amelyet a jó szerencse és a spirituális védelem érdekében ültettek a házak köré. A Hawaii Királyság idején a kī leveleiből készítették a királyi köpenyeket (ʻahuʻula) és sisakokat (mahiole) is.
A viktoriánus korban a növény a gazdag gyűjtők üvegházainak ritkasága volt, mára pedig a színes levelű fajták (rózsaszín, piros, bordó) a modern lakberendezés népszerű elemei.