A Schefflera nemzetség története a trópusi Ázsiától az ausztrál esőerdőkig nyúlik. A legnépszerűbb szobanövényfajok a Schefflera actinophylla (korábban Brassaia actinophylla) és a Schefflera arboricola (kislevelű sugárarália).
A név eredete: A nemzetséget Johann Peter Ernst von Scheffler (1739-1810) gdanski botanikus és orvos tiszteletére nevezték el, aki az ambóniai (indonéziai) növényvilágot kutatta. A Schefflera actinophylla fajneve a görög aktis (sugár) és phyllon (levél) szavakból ered, utalva a levelek sugárzó, esernyőszerű elrendeződésére.
Felfedezése: Az ausztráliai esernyőfát a 19. század végén fedezték fel Ausztrália trópusi esőerdeiben, ahol akár 12 méter magasra is megnő. Azt hitték, hogy csak dísznövény, de kiderült: a virágai nektárját a méhek és a madarak, különösen a mézevő madarak (honeyeaters) imádják.
A ‘Gold Capella’ forradalma: A Schefflera arboricola tarka levelű változata (‘Gold Capella’) az 1980-as években jelent meg a piacon, és azonnali siker lett – a mai napig az egyik legkeresettebb foltos levelű szobanövény.
Történelmi érdekesség: Új-Zélandon a Schefflera digitata (pate, hétujjú fa) fontos szerepet játszott a maori gyógyászatban: a kérgét sebek és bőrbetegségek kezelésére használták.