A Zamioculcas története a modern kertészet egyik legnagyobb sikertörténete. Bár a növényt már 1829-ben leírták Caladium zamiifolium néven, és 1905-ben Adolf Engler német botanikus a Zamioculcas nemzetségbe sorolta, egészen 1996-ig gyakorlatilag ismeretlen volt a nyugati világban. Ekkor holland faiskolák fedezték fel benne a lehetőséget: a Dél-Afrikából származó növényt szövettenyészettel tömegesen szaporítani kezdték.
A zámia hamar kivívta magának az „elpusztíthatatlan” szobanövény jelzőt: hatalmas gumója vizet raktároz, viaszos levelei csökkentik a párolgást, így tökéletes kezdőknek és az elfoglaltak növénybarátoknak is. Ma a ‘Raven’ (fekete levelű) és más fajták a gyűjtők kedvencei.